Ing. Tibor PoštekIgazságügyi szakértő

Bejegyezve a SZK Igazságügyi Minisztériumának szakértői jegyzékében · nyilv. szám: 916198 Ellenőrzés ↗

Igazságügyi szakértő – Információs rendszerek biztonsága és védelme Szakterület: 10 10 00

Kiszivárogtak az adatok, valaki bejutott a vállalati rendszerbe, vagy függetlenül kell igazolnia, hogy a rendszere biztonságos? Megvizsgálom, mely intézkedések hiányoznak vagy mondtak csődöt, és úgy magyarázom el, hogy a cégvezetés és a bíróság is megértse. Cégeknek, ügyvédeknek és biztosítóknak.

Mit vizsgálok

A rendszerek biztonsága, a hozzáférés és az adatvédelem

Kizárólag szakmai kérdésekre válaszolok. A 10 10 00 szakterület a 228/2018 Z. z. sz. rendelet szerint három területre oszlik, amelyek a gyakorlatban átfedik egymást.

A) Információsrendszerbiztonsága B) Jogosulatlanhozzáféréselleni védelem C) Adatvédelemés adatmentés Szakterület 10 10 00

A) Az információs rendszer biztonsága

Rendelet: „az információs rendszerek biztonsági oldala”

  • biztonsági architektúra és konfiguráció
  • biztonsági szabályzatok és alkalmazásuk
  • megfelelés a dokumentációnak és az ISO-szabványoknak
  • a szállító vagy a biztosító által ígért intézkedések
  • állásfoglalás tender, szerződés vagy biztosítás előtt

Megfeleltek a biztonsági intézkedések a dokumentációnak, és a döntő időpontban valóban be voltak vezetve és működtek?

B) Védelem a jogosulatlan hozzáférés ellen

Rendelet: „védelem a rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés ellen”

  • fiókok, szerepkörök és hozzáférési jogok
  • jelszavak és kétfaktoros hitelesítés
  • privilegizált és rendszergazdai fiókok
  • volt munkavállalók és szállítók hozzáférései
  • naplók és auditnyomok: ki, mikor, mit

Történt jogosulatlan hozzáférés? Mikor, melyik fiókon keresztül, és melyik védelmi intézkedés mondott csődöt?

C) Adatvédelem és adatmentés

Rendelet: „az adatok védelme visszaélés vagy elvesztés ellen, adatmentés”

  • titkosítás és a bizalmas adatokhoz való jogosultságok
  • mentés, a mentések elkülönítése és helyreállítási tesztek
  • az incidens által érintett adatok köre
  • dokumentumok és e-mailek sértetlensége
  • az e-mail kézbesítése a szerver naplói szerint

Védve voltak az adatok a kiszivárgás és az elvesztés ellen? Helyre lehetett állítani őket a mentésekből?

Példák a gyakorlatból

Mivel fordulhat hozzám

A három terület mindegyikéhez négy modellhelyzet és a szakértőnek feltehető kérdések. Segítek úgy megfogalmazni őket, hogy egyértelmű válasz adható legyen rájuk.

A) Az információs rendszer biztonsága
  1. Biztonság tender előtt. Egy felhőalapú rendszer szállítója pályázik egy megbízásra, és az ajánlatkérő annak igazolását kéri, hogyan vannak védve a hozzáférések és az adatok.Megfelel a rendszer biztonsága a dokumentációnak és a nemzetközi ISO-szabványoknak? Mely intézkedések hiányoznak vagy nem működnek?
  2. A biztosító feltétele. Egy cég kiberbiztosítást köt, és a biztosító független megerősítését kéri annak, hogy a mentések elkülönítettek, a bejelentkezést pedig kétfaktoros hitelesítés védi.A deklarált intézkedések valóban be vannak vezetve és működnek? Megfelel a mentés és a felhasználók hitelesítése annak, amit a cég a biztosító kérdőívében megadott?
  3. A szállító által ígért intézkedések. A szerződésben adattitkosítás és többfaktoros hitelesítés szerepelt. Az adatszivárgás után az ügyfél azt állítja, hogy ezeket nem vezették be.A megállapodott intézkedések a szivárgás időpontjában valóban be voltak vezetve és működtek?
  4. A szállító távoli hozzáférése. A szerződés a külső rendszergazdának csak kérésre és naplózással engedélyezte a hozzáférést. Az incidens után kiderült, hogy a hozzáférés állandó volt.A szállító hozzáférése a szerződésben meghatározott módon volt korlátozva és naplózva? Megállapítható a naplókból, mit végeztek ezen a hozzáférésen keresztül?
B) Védelem a jogosulatlan hozzáférés ellen
  1. Jogosulatlan hozzáférés. Egy munkavállaló megnézte kollégái bérét és egészségügyi adatait, bár nem lett volna szabad hozzáférnie ezekhez.Megfelelően voltak beállítva a fiókok és a jogosultságok? Lehetővé tette a rendszer, hogy hozzáférjen az adatokhoz?
  2. Volt munkavállaló. Egy üzletkötő a távozása után még egy héttel is bejelentkezett a CRM-rendszerbe, és letöltötte az ügyféllistát.Letiltották a fiókot a munkaviszony megszűnése után? Mikor és honnan jelentkezett be?
  3. A rendszergazdák közös jelszava. Öt informatikus egy közös rendszergazdai fiókot használt. Az adatbázis törlése után nem tudni, ki tette.Lehetővé tették az auditnaplók, hogy utólag megállapítsák, ki és mikor hajtotta végre a műveletet?
  4. Kompromittált vállalati postafiók. Valaki bejelentkezett a könyvelő postafiókjába, és automatikus továbbítást állított be. Az üzleti partner idegen bankszámlaszámmal kapott számlát.Többfaktoros hitelesítés védte a postafiókot? Megállapítható a naplókból az idegen bejelentkezés, és hogy mióta tartott?
C) Adatvédelem és adatmentés
  1. Csődöt mondott mentések zsarolóvírus után. A mentések ugyanazon a tárolón voltak, mint az éles adatok, és a támadás azokat is titkosította. A biztosító a kárkifizetést vizsgálja.Működő mentési és helyreállítási mechanizmus volt bevezetve? El voltak különítve a mentések az éles környezettől?
  2. Ügyféljelszavak olvasható formában. Egy webáruházból kiszivárgott az adatbázis, és kiderült, hogy a jelszavakat és a kártyaszámokat titkosítás nélkül tárolták.Az ügyfelek adatait a szokásos szabványnak megfelelő módon védték? Melyik intézkedés hiányzott?
  3. Módosított számla a rendszerben. A könyvelési rendszerben megváltoztatott bankszámlaszámú számla jelent meg. A fájlt valaki módosította és visszatöltötte, a cég idegen számlára fizetett.Kinek volt jogosultsága a dokumentum módosítására? Ki és mikor módosította a naplók szerint? Úgy rögzítette a rendszer a dokumentumok változásait, hogy azok utólag visszakövethetők legyenek?
  4. Vitatott e-mail. A másik fél azt állítja, hogy a felmondást tartalmazó e-mailt soha nem kapta meg, vagy hogy annak tartalmát utólag módosították.Elküldték az e-mailt, és kézbesítették a szerverre? Nem módosult a tartalma? Kinek volt hozzáférése a postafiókhoz?
Képesítés

Tanulmányok és szakmai gyakorlat

Mivel a technológia nagyon gyorsan fejlődik, magától értetődőnek tartom, hogy folyamatosan mélyítsem szakmai tudásomat, és kövessem az új trendeket.

  1. 2016 – 2018

    Bc. – Informatika, Ing. – Információs rendszerek

    Zsolnai Egyetem, Menedzsment és Informatikai Kar

  2. 2018 óta

    Szoftvermérnök – komplex információs rendszerek fejlesztése

    Biztosítók, minisztériumok, magáncégek.

  3. 2022 óta

    A Stribog platform társalapítója és CTO-ja

    A technológia és az információbiztonság irányítása

  4. 2025 óta

    Jog – tanulmányok a munka mellett

    Páneurópai Főiskola, Jogi Kar, Pozsony

  5. 2026

    Igazságügyi szakértő – Információs rendszerek biztonsága és védelme bejegyezve

    A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma · szakterület: 10 10 00, nyilvántartási szám: 916198

  6. 2026

    Kiberbiztonsági menedzser képzés elvégezve

    TÜV SÜD, a kiberbiztonságról szóló 69/2018 Z. z. sz. törvény szerint

  7. 2026 – 2027

    Igazságügyi szakértő – Szoftver vizsga letéve bejegyzés 2027

    A vizsgát a SZK Igazságügyi Minisztériumánál 2026 júniusában tette le. A bejegyzés a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen folyó szakirányú képzés elvégzése után következik.

Gyakori kérdések

Gyakori kérdések a szakértői véleményről

Megvizsgálja rendszerünk biztonságát akkor is, ha nincs jogvitánk?

Igen. A szakértő független szakmai állásfoglalását a cégek tender előtt, szerződés aláírása előtt, illetve az ügyfél vagy a biztosító kérésére rendelik meg. Bemutathatja az ügyfelének, vagy később felhasználhatja egy jogvitában.

Hogyan zajlik a szakértői vélemény elkészítése?

Átbeszéljük a kérdéseit, megállapodunk a dokumentumokról, az árról és a határidőről. Minden kötelező kellékkel és szakértői záradékkal ellátott szakértői véleményt kap, amelynek következtetéseit a bíróság előtt is meg tudom védeni.

Ki rendelhet meg szakértői véleményt?

Közvetlenül a cég, az ügyvéd az ügyfele számára és a biztosító is. Bírósági eljárásban a bíróság rendel ki szakértőként, és a bíróság határozza meg a kérdéseket.

Segít a szakértőhöz intézendő kérdések megfogalmazásában?

Igen, és azt ajánlom, hogy ezt még a megbízás előtt tegyük meg. A kérdéseknek szakmainak kell lenniük, nem jogi jellegűnek, és a nyilvántartásokból egyértelmű választ kell tudni adni rájuk. A jogvita mindkét oldalának dolgozom.

Biztosítási eseményeket is vizsgál?

Igen. Kiberbiztosítási események esetén megvizsgálom, hogy be voltak-e vezetve és működtek-e a biztosítási feltételekben előírt intézkedések, hogyan voltak védve az adatok, és helyre lehetett-e állítani őket.

Milyen dokumentumokra lesz szüksége?

Jellemzően a rendszerek naplóira és nyilvántartásaira, a műszaki dokumentációra, a biztonsági szabályzatokra és a szállítókkal kötött szerződésekre. Mindezt az Ön saját rendszereiből, az üzemeltetést nem zavarom. A pontos listát a megbízáskor egyeztetjük.

Hogyan kezeli a bizalmas dokumentumokat?

Titoktartási kötelezettség terhel. Az átadás biztonságos módját előre egyeztetjük.

Mennyibe kerül a szakértői vélemény?

Az árat a kérdések és a dokumentumok terjedelme alapján, megállapodással határozzuk meg még a munka megkezdése előtt. Egyszerűbb esetekben elegendő egy rövidebb szakmai állásfoglalás. Bírósági kirendelés esetén a szakértői díjat a 491/2004 Z. z. sz. rendelet szabályozza.

Jelentkezzen minél előbb

A rendszerek naplói már néhány hét után felülíródnak. Írja meg röviden, mi történt, és kötelezettség nélkül elmondom, hogyan tovább.

Kapcsolat
A tevékenység helye
Egész Szlovákia, online is
Hívás Írjon a szakértőnek